A Szob-Nagybörzsöny kisvasút rövid története

A nagybörzsönyi vasút 1908-ban Ipolypásztó-Nagybörzsöny között 600 mm-es nyomtávon épült, az esztergomi Érsekség gazdasági vasútjának, a fa nagyvasútra juttatása érdekében. A vonalat Kisirtásig továbbfejlesztették, majd beszállítási célú szárnyvonalakkal látták el. A szobi vasút 1912-ben épült, Szob–Márianosztrai Kőbánya között a Csák-hegyi kőbányában kitermelt andezit szállítására. Trianon után a nagybörzsönyi hálózat nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért a két vasutat összekötő vonalat építettek. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordítópár építésével, Nagyirtás és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdöttek le.

1945-ben állami üzemeltetés alá került a hálózat. 1975-ben egy baleset miatt megszűnt a forgalom Szob és Nagyirtás között, a két vasút ezáltal elszakadt egymástól. 1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész is megszűnt. 1996-tól a térség önkormányzatai lépéseket tettek a Szob–Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében, míg végül 2002. őszén került sor a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz, 2008. telén pedig a helyreállított Szob–Márianosztra szakasz átadására.

A Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes rekonstrukciója érdekében 2007-ben újabb intézkedések történtek, majd végül 2016. őszére készült el a Márianosztra-Nagyirtáspuszta közötti pályaszakasz, 2016. június 2-án pedig megtörtént a kisvasúti szakasz átadása.